Blog
9. rész
Mielőtt belevágnék a következő részbe, elnézést kérek, hogy ilyen sokáig csendben voltam.
A gyógyulási folyamatoknak, főleg ha az hónapokban mérhető, vannak holtpontjai. Gyógyszer, kontroll, gyógyszer, újra kontroll… Érzékelhető, látványos változás ebben az egyhangú folyamatban orvosilag nincs, kivéve, ha baj van. Ilyenkor kicsit elfárad, ellaposodik a betegek lelkesedése. Kicsit még ha vissza is esik az állapota, pláne fellobban benne a kudarc, a keserű érzés, hogy feleslegesnek tűnik a küzdelem a betegsége ellen. Most éreztem, hogy erősebbnek kell lennem, mint eddig bármikor.
Bevallom, olyan típusú ember vagyok, akinek folyamatosan visszaigazolásra van szüksége. Úgy tudom kontrollálni a cselekedeteim, ha tudom rosszul, vagy jól dolgozom, de szerintem ezzel szinte mindannyian így vagyunk.
Jó érzés volt, sőt büszkeséggel, önbizalommal töltött el, amikor a műtétek után csupa pozitív eredményekkel, orvosi dicséretekkel találtam szembe magam. A jó közérzetem, energiám mindezt igazolta is. Nem maradt más dolgom, mint folytatni a jól bevált utat, és várni a következő kezelést. Hamarosan ennek is eljön az ideje, az eredményekről pedig rövidesen ismét írni fogok.
8. rész
Nos, a második műtéten túl, kíváncsian vártam, hogy mit is tanácsol nekem az orvosom a következő kontroll vizsgálaton.
Itt kell megemlítenem, hogy közben főnökömmel folyamatosan megbeszéltük a tapasztalatainkat a lúgos-oxigénes víz hatásairól. Egy spontán beszélgetés közben kaptam a következő tippet. Oxigénes fürdővíz!
Mivel túl nagy luxusnak tartottam, hogy teljes mértékben ilyen vízben fürödjek ezt nem próbáltam, de maga az ötlet, hogy sérült bőrfelületet, a műtéti heget ezzel kezeljek elérhetőnek tűnt, így ki is próbáltam. Minden tusolás után testmeleg oxigénes vízzel mostam le a sebem. Meglepő volt az eredmény, hiszen már egy hét után elmúlt a varasodás, és csak egy szép halvány rózsaszín csík jelezte a nyakamon a műtétem helyét. Közben kísérletezgettem égési, horzsolásos, és egyéb bőrsérülésekkel is, és minden esetben gyorsabb volt a gyógyulás. Jelenleg a kézfejemen megjelenő úgynevezett „öregségi” foltokkal próbálkozom. Erre még visszatérek, és beszámolok az eredményekről!
A kontroll vizsgálaton az orvosom még mindig elégedetten nyilatkozott az eredményeimről. Mindent rendben találtak, az elviselhető mellékhatások csupán (hőhullám, enyhe szédülés) a gyógyszernek voltak köszönhetőek. Ennek mindössze időt kellett adni, hogy megszokja a szervezetem, így pár hét alatt megerősödve újra visszatérhettem a munkába.
7. rész
Hormonok és negatív hatásai!
Akik ismernek, tudják, hogy mindig igyekeztem pozitívan feldolgozni az életemben adódó feladatokat, úgy a betegségem is. Viszont ha a blogot hitelesen akarom írni, őszintén be kell vallanom, nem csak napfény és mosoly jellemzi a napjaim.
A legideálisabb megoldás, amikor gyógyulni akarunk, hogy mindenben szót fogadunk az orvosunknak, mindemellett igyekszünk a lehető legtöbb és legjobb természetes tápanyagokkal segíteni a szervezetünket. Na ez az, ami nem mindig rajtunk múlik!
Amióta kiderült a betegségem, és most túl a második műtéten (amikor már nincs pajzsmirigyem, szedem a gyógyszert), arra vártam, hogy – mintegy varázsütésre, hipphopp – minden rendben legyen.
Egy hónappal a második műtét után a parathormon szintem a négyszeresére ugrott, ami arra utalt, hogy a mellékpajzsmirigynek keményen dolgozni kell, amíg a gyógyszerek nem pótolják a hiányzó pajzsmirigy hormont. Mindazok után, hogy már annyira beleástam magam ebbe a témába, arra gondoltam, nem fog meglepetés érni. Szedem a gyógyszert, és rendben is leszek. Itt ért a meglepetés…
Ok nélkül sírtam, máskor szinte kerestem az okot amin dühönghetek, híztam, 30 fokban fáztam, majd rá 2 percre izzadtam, gyorsan elfáradtam, pörögtem, majd 1-2 óra múlva letargia, újra alvászavar, menstruációs zavarok, csökkent libidó… Mi a csoda történik velem?
Ugye sokaknak ismerős érzés? Ilyenkor szokott az a gondolat jönni, „Én mindent megtettem!” Tényleg mindent megteszünk a gyógyulásért? Ebben a helyzetben vagyunk hajlamosak feladni és azt gondolni, hogy már nincs szükségünk egészségesen enni-inni, lúgosítani, vitamint szedni, egészségesen élni. Pedig sok türelemre és kitartásra van még szükségünk a továbbiakban is. A gyógyulás egy folyamat, mint ahogyan az egészségünk megőrzése is egy folyamatos tennivalókkal telitűzdelt határidőnapló.
Itt vannak bennünk ezek a kis HORMONOK, figyeljünk rájuk!
Éhesek, szomjasak, fáradtak, intenzívek… „Csengetnek”! Nyissunk nekik ajtót és figyeljünk a jelzéseikre.
6. rész
Pajzsmirigy betegek esetén, mint én is, rögtön a TSH szintet követjük figyelemmel. Sajnos kevesen vagyunk, akik tudjuk, hogy mit is jelöl ennek a szintnek az értéke. Szerencsés helyzetben egy kiváló szakember, vagy az én esetemben Balázsné Pannika, aki biológia szakos tanárként, mint egy tanítványának magyarázta el, hogy mi is a lényege ennek a szintnek.
Valójában a TSH a pajzsmirigy-serkentő hormon szintjét jelzi, ami az agyalapi mirigyben termelődik, és a pajzsmirigy hormontermelésére gyakorol serkentő hatást. Vagyis a TSH által kifejtett stimuláló inger következtében fokozódik a bélből történő jódfelvétel, valamint a pajzsmirigyben termelődő hormonok, a trijódtironin (T3) és a tetrajódtironin (T4) termelődése. A szabályozási kör alapja a vérben keringő szabad T4 (fT4) és szabad T3 (fT3) hormonok szintje. Ez a szabályozási folyamat biztosítja az igényeknek megfelelő és állandó pajzsmirigyhormon-koncentrációt a vérben. A TSH szint mérését a pajzsmirigy működésének ellenőrzésére, szűrésére, ismert pajzsmirigy betegeknél a terápia kontrollálására használják – extrém esetektől eltekintve – láthatóvá teszi a pajzsmirigy működésének rendellenességeit. A pajzsmirigy komplex működésének értékeléséhez a T4 és T3 szint meghatározása is szükséges.
Innen kezdtem érteni, hogy a 0,643-ról 0,813-ra emelkedett TSH szintem is jelzi, hogy már csak a bal oldali lebeny működik. Így vált számomra is értelmezhetővé, hogy minél magasabb szintet mérnek, annál nagyobb a valószínűsége, hogy alulműködik a pajzsmirigy.
Nem egyszerű ezek után sem jól értelmezni ezt a betegséget, ezért minden esetben forduljanak orvoshoz, aki megfelelő kezeléssel és tanácsokkal látja el Önöket!
Május 17-én a rosszindulatú pajzsmirigy rák eredmények miatt eltávolították a baloldali pajzsmirigyem is. Ez valójában egy biztonsági műtét volt, hiszen a rosszindulatú daganatok kialakulásának esélye ebben az esetben nagy, mivel a pajzsmirigy hormon a vérben a szervezetünkben könnyen továbbíthat egy rákos sejtet.
Ami megnyugtatott, hogy még mindig olyan értékhatárokon belül voltam, amelyről az orvosaim elégedettséggel nyilatkoztak.
(TSH- 0,813 Normál érték 0,400-4,500. Számomra a legjobb, ha minél közelebb vagyok az alsó értékhez.
FT4 14,64, normál érték: 11,50-22,70
FT3 4,47, normál érték: 3,50-6,50).
Remélem ezzel is sokat segítettem azoknak, akik ezzel a problémával küzdenek!
5. rész
2016. áprilisa. Ez a hónap úgy telt el, hogy még keményebben tartottam magam az összeállított napi „kötelező” innivalókhoz, hiszen a következő műtét május 17-n várt rám. Kaptam egy hónapot arra, hogy még erősebb legyen a szervezetem.
A sebem gyorsan, sőt, meglepően hamar gyógyult. Van olyan kedves ismerősöm, akit 2 hónappal előttem műtöttek, mégis rosszabb eredményekkel és csúnyább hegekkel szenved.
El kellett kezdenem a Thyroxin szedését, ami okozott némi zűrzavart, viszont abban segített, hogy a következő műtétig a rákos sejtek továbbterjedését megakadályozzuk. Gyors szívverés, hőhullám, remegés, feszültség… Tipikus klimax tünetek. Ezen már meg sem lepődtem, hiszen a pajzsmirigy hormon zavara, vagy hiánya nagyban hozzájárulhat ezekhez a tünetekhez, sőt, a klimax korai bekövetkeztének is jele lehet.
3 hét pihenő után visszamentem dolgozni. Kollégáim meglepetésére is ugyanolyan erővel, és kitartással, mint mielőtt eljöttem betegállományba.
Nem vagyok hipochonder, puszta kíváncsiságból kezdtem el összehasonlítani a régi, és jelenlegi laboreredményeim. Érdekes dolgokat találtam. Nem sorolom fel mindet, csak a legjobban kiemelkedő eredményeket:
– Calcium 2,36-ról 2,44-re emelkedett normál érték 2,20-2,70 között,
– Húgysav 246-ról 201-re csökkent normál érték 150-350 között,
– TSH 0,643-ról 0,813-ra emelkedett. (Itt már csak a bal oldali pajzsmirigyem volt meg, és hogy jól dolgozott-e, az kérdéses).
Nagyon érdekes volt megfigyelni, hogy miután szinte teljesen elsavasodott a szervezetem – ami eleinte kétségbeejtett, hiszen tudtam, így érzi magát a rák a legjobban a testemben – a lúgos vizek hatására hogyan emelkedtek a szintek.
A pH érték (vérben) 5-ről 7-re emelkedett, vizeletben 3,8-ról 6,8-ra.
Itt azért meg kell említenem, hogy az alacsony pH szint nagyon sok kellemetlen tünetet tud okozni. Figyelemfelkeltő dolog lehet az elhízás, de a kóros soványság is, a kellemetlen testszag, a fogak romlása, a szájban lévő baktériumok szaporodása. Sűrűn kialakuló, kezelhetetlennek tűnő vese, húgyúti, vagy egyéb panaszok, ami arra utalnak, hogy a sav-bázis egyensúly felborult.
Uraim! Sajnos van egy rossz hírem. Önöket ugyan így érintik ezek a tünetek! Kérem vigyázzanak!
Túl az első műtéten, jól éreztem magam. Endokrin és sebész orvosaim pedig számomra egy nagyon biztató, szinte egyöntetű véleményt mondtak. „Kár, hogy hozzá kell nyúlni!”
4. rész
Miután elkezdtem fogyasztani a Functiont, rengeteg cikket elolvastam a deutérium csökkentett vízről. Nem volt egyszerű értelmezni a sok tudományos leírást, nem is akartam teljes körűen, csak gyógyulni.
Próbáltam értelmezni az olvasottakat, és hittem, éreztem, jót teszek. Arra jutottam, hogy a deutérium szintje hatással van a szervezetemre, minél alacsonyabb ez a szint, annál jobb, tehát rendszeresen kell innom.
Oxigén, oxigén… olvasok tovább, és minden információban azt látom, hogy a szervezetemnek a regenerálódásban pont erre van szüksége. Immunerősítés, sejtek újraépítése, energia növelése, izom, szervek, agy, stb. Oxigén, és ha lehet rögtön a vérbe juttatva, amit a legegyszerűbben folyadékkal tudok megtenni.
Ezáltal jutottam el oda, hogy kombináltan kezdtem inni a Function deutérium csökkentett vizet keverve a lúgos-oxigénes vizünkkel, hogy együtt segítsen leküzdeni a kegyetlen kórt. Minden nap elfogyott legalább három liter víz, ebből egy palack deutérium csökkentett, a többi az oxigénes vizünk volt.
2016. március 16-án megműtöttek, amikor eltávolították a jobb oldali pajzsmirigy lebenyem. A műtét után két héttel a szövettani eredmények újra megerősítették a rosszindulatú rákos sejteket. Túl voltam rajta!
Ami meglepő volt, az a közérzetem, állapotom látványos javulása. A műtéti hegek nagyon szépen és gyorsan gyógyultak, sokkal gyorsabban, mint betegtársaimnak. A laboreredményeim szinte egy egészséges ember eredményeit mutatták, pedig ekkorra már túl voltam három sugárkezelésen is. A refluxra szedett gyógyszereimet már elhagyhattam, a rendszeres étkezéseknek is köszönhetően végre felszedtem pár kilót :) Tele voltam energiával, élettel és akarattal, és visszatértem a munkába is, mert bírtam erővel. A reggeli egy kávémat nem hagyhatom ki, de többre nincs szükségem, a vizek annyi plusz energiát adnak, úgy felpörgetnek, hogy nem is lenne értelme többet innom.
3. rész
Természetesen az internet adta lehetőséget kihasználva, én is elkezdtem kutatni a lehető legjobb alternatívák között, így jutottam el a céklához, aminek alaposabban utánanéztem. Kiderült, hogy kiváló méregtelenítő, vérképző, egészségvédő és regeneráló, a benne található sok vitaminnak, az összetevőinek és a rostoknak köszönhetően. Színét a betanintól kapja, ami tumor ellenes hatású. Emellett segít a lúgosításban, valamint a nagyobb mennyiségű oxigén felvételében.
Mivel számomra adott volt a lúgos, oxigéndús víz, úgy éreztem, jó úton járok abban, hogy a céklával még támogassam a szervezetem.
Eleinte kézi reszelőn, szó szerint megdolgozva az egészségemért, gyalultam, préseltem le az összetevőket, kísérleteztem az ízek fogyaszthatósága miatt (a cékla föld ízét próbáltam elnyomni). Végül eljutottam arra a számomra már nagyon kellemes „koktélra”, amibe céklát, sárgarépát, almát és narancsot centrifugázok le. A narancsot olykor citrom, vagy kivi váltotta, és ha túl fanyar íze maradt, egy-két kiskanál mézzel ízesítettem. Ezt ma már naponta fogyasztom. Behűtve kellemes frissítő ital… IS!
2015 novemberében már tudtam, hogy a rákkal kell felvennem a harcot. Az oxigénes víz mellett 2016 februárjától a Function deutérium csökkentett vizünket kezdtem fogyasztani A deutérium csökkentett vízzel kapcsolatban annyit kell megjegyezzek, hogy habár még nem ismerik el hazánkban gyógyszerként, vagy gyógyhatású készítményként, viszont eredményes nemzetközi kutatások folynak most is a rákos sejtek szaporodását gátló hatásával kapcsolatban.
Saját tapasztalatként szeretném leírni! Az első erőteljes nekifutásom után, ahol mohón ittam a Functiont, nem értettem, hogy miért vagyok olyan izgága, feszült.
Újabb kutatás a neten, kérdések és tapasztalatszerzés a deutérium csökkentet vizünkről…
(Folyt. köv.)
2. rész
Csakhogy… Eddig el kell jutni, felismerni, akarni, és tenni. Mert akadályok voltak és lesznek is mindig. A kezelőorvos először nem javasolta a műtétet, túl kockázatosnak ítélték a daganatok nagysága és elhelyezkedése miatt, maradt tehát a kemoterápia és a sugárkezelés lehetősége. És persze vele az éjjeli pánikrohamok, szívdobogással, nem alvással, az „Úristen hol a hajam, megvan még?” rémült kérdésével. Itt jött el az a pont, amikor kimondtam, hogy EBBŐL ELÉG VOLT!
Az első célomat kitűztem tehát: el kell jutni a műtétig! Méghozzá minél hamarabb, mert habár négy göb alakult ki, ebből két nagy (T3) és két kicsi, de áttét nem volt látható. Ezért nagyon gyorsan felmértem: mit tehetek még a gyógyulásom érdekében én?
56kg-os testsúly, rendszertelen evés-ivás, ennek következtében a reflux, napi 3-4 kávé, dohányzás a rövid körkép, 8 keresztes laboreredmény, erősen savas szervezet, minden, ami kell.
Elhatároztam, hogy nem fogom kínozni magam. Ami jól esik, azt ezentúl is megeszem, megiszom, és nem akartam stresszelni magam a leszokással, tehát ha csökkentett mértékben is, de dohányoztam továbbra is. Persze mindent ésszel, és mértékkel. Ezt a következőképpen valósítottam meg: a reggeli egy kávé maradt, mert anélkül az ébredés nem az igazi. A többi kávét kiváltotta az oxigénes víz, amire természetesen rá kellett szokatni magam. De nem volt lehetetlen feladat, a reggeleket éhgyomorra egy pohár oxigénes vízzel kezdtem. A napi 2,5-3 liter lúgos-oxigénes vizemet pedig úgy ittam, hogy mindig figyeltem az ivás ütemére. Erre tényleg rá kellett szoknom, nem voltam előtte nagy ivó, de két hét elteltével már automatikusan fogyott a vizem a flakonokból, és nem kellett számoljam, hol tartok. Az étkezés: napi ötször-hatszor, nekem a többször, kevesebbet módszere nagyon bevált. A hús megmaradt az étrendemben, sőt, ha megkívántam, megfőztem és megettem a körömpörköltet is, viszont a köret legtöbbször csak zöldség és salátaféle lett, és lehetőség szerint minél többet nyersen fogyasztottam.
A szervezetem tisztulási folyamatának kellemetlen mellékhatása (hasmenés) két hét után megszűnt. A napi több kávé helyett az oxigénes víz adott energiát, eleinte olyannyira, hogy az alvás is nehezebben sikerült J
Naponta fogyasztottam egyre magasabb és magasabb adagokban C vitamint, míg a végén beállt a 3000 mg/napi adagom, ezt tartom azóta is.
Ezzel párhuzamosan elkezdtem céklát fogyasztani nyersen, de mivel a nyers céklának karakteres „föld” íze van, egy kicsit variáltam a dolgon.
1. rész
“Ahol a szükség, közel a segítség”
Molnár Ildikó kolléganőnk személyes történetét szeretnénk oldalunk olvasóival megosztani. Ildikónál tavaly (2015 októberében) egy izotópos vizsgálat után diagnosztizáltak rosszindulatú pajzsmirigy daganatot. A rákkal való küzdelméről, személyes tapasztalatairól, az általa kipróbált módszerekről, kiegészítő gyógymódokról, valamint állapotának alakulásáról számolunk be ezentúl rendszeresen.
Cégünk vezetője a kezdetektől segítette és a mai napig is segíti Ildikó gyógyulását a lúgos, oxigénes és deutérium csökkentett vizeink biztosításával. Emellett Ildikó határozott életmód-, és étrendváltozást vezetett be, komoly lúgosító kúrát folytat azóta is, nagy mennyiségben és rendszeresen fogyaszt C-vitamint, és céklát (erre még később visszatérünk).
Most pedig következzenek az ő gondolatai:
Ennyi idő elteltével, letisztultan lehet látni a történteket, mert nagyon más az, amikor megéli az ember az adott pillanatot, és más, mikor visszatekint, és következtetéseket tud levonni, esetleg hasznos tanácsokkal tud szolgálni.
Három embertípust különböztethetünk meg: az egészségest, a beteget, és a gyógyultat. Míg egészségesek vagyunk, legtöbbünk nem fordít (elegendő) figyelmet egészségére, lelki és fizikai állapotára, mert ugye minden rendben van, ez a természetes állapot. Onnan változik meg minden, amikor kiderül, majd bizonyossá válik, hogy valami elromlott, és ezen segíteni kell, mert ha nem tesszük meg időben a szükséges lépéseket, komoly, akár visszafordíthatatlan következményei lesznek.
Persze, először jön a diagnosztizálás utáni első sokk, a kétségbeesés, a „Miért pont én?” kérdése, legfőképp, ha egy daganatos megbetegedésről beszélünk. Ha az életünk forog kockán, természetes ez a reakció. Nagyon nehéz ez az időszak, komoly lelki teher a betegnek, családjának egyaránt.
Ezután következik az elfogadás, amikor tudatosul a betegség állapota, már nem tagadja a beteg ember a betegségét. És jön a düh. A harag, ami annak a gondolatnak a következménye, hogy nekem még nagyon sok dolgom van az életben, az élettel, még nem érhet itt és most véget! Ez a harag vezet el a „dackorszakhoz”, ahhoz a tenni akaráshoz, ami a cselekvéshez ad erőt.
Szerencsés dolog, ha ehhez az állapothoz mihamarabb elérkezünk, mert annál korábban tud az ember tudatosan részt venni a gyógyulási folyamatban.